http://penzcentrum.hu/cikk/138821/1/sulyos_nyugdijvalsag_fenyeget_de_az_allamositas_nem_megoldas

A Pénzcentrum mai híre miatt szóbahozom a nyugdíjkérdést is. Nem tudom, a fenti linken meddig lesz elérhető a cikk, de ha nem érhető el egyszercsak, akit érdekel a kérdés, enélkül is pontosan tudja, miről van szó, mert évek óta ezen problémázunk, nemzetközileg is. Egyre csökken a nyugdíj, mert egyre többen vannak az idősek az életszínvonal emelkedése miatt, ergo egyre tovább muszáj dolgoznunk. Az "ergo" abszolut nem lenne kötelező, ha a társadalmunk (nem csak Magyarország, hanem úgy általában az emberi társadalom) azon a szinten épeszű lenne, amelyiken a saját túlélésünket "intézi". A kérdés eléggé összetett. Lehet persze méltatlankodni, hogy miért van így, de én a magam részéről úgy gondolom, nem véletlenül van így, még ha nem is látjuk tisztán az okokat, azok megvannak. Sajnos minél összetettebb a rendszer, annál nehezebb átlátni, nyilvánvalóan nem meglepő módon, és ha még lenne is valaki, aki átlátja, az édeskevés, az emberiség java részének kellene átlátnia ahhoz, hogy ezen szándékosan változtatni tudjunk. Nem látjuk át tömegesen, és ezért a masszív ésszerű és célszerű változásokra hiába is várunk. Lehetséges, hogy lesznek jó változások, mert egy ilyen komplex rendszerben, mint az emberi társadalom, soha nem lehet előre látni semmit valójában, és ha nem látunk előre valamit, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy az nem következhet be. Az esetleges jóirányú változást viszont nem igazán érdemes várni, inkább csak egy bónusz lesz, ha úgy alakul. Amire számítanunk kell, az a negatívum, és amit csinálnunk kell, az olyasmi, amivel várhatóan kivédhetjük a legnagyobb bajokat.

Ami a cikkből is kiderül, és ami az általánosan minden csatornán ránk zúdított sztenderd "megoldás", az az lenne, hogy adjuk oda a megkeresett pénzünket olyanoknak, akiknek az a legfontosabb céljuk, hogy extra profitot szerezzenek rajta. Még azt is meg lehet kockáztatani szerintem, hogy illetlenül, ízléstelenül nagy profitot. Hogy ennek a profitnak nincs egy törvényes határa sehol, az leginkább azt mutatja, hogy pontosan azok hozzák a törvényeket, akikre a pénzünket bízzuk.  Nyilvánvalóan kihagyják azt a részt a törvényhozásból, ami a pénzügyi rablást törvényen kívül helyezné. Ezzel nincs is olyan szintű baj, hogy szabályozni kellene valahogy külön, mert szabályozva van: a tömegek símán hagyják magukat kirabolni, sőt, ez a rablás furcsa módon éppen az emberi kapzsiság miatt kaphatott ennyire erőre. Valamiképpen megérdemeljük, csak azt kapjuk, amit kérünk.

Amikor az emberek meg tudják majd tartani az arányérzéküket akkor is, amikor a saját részük kivételéről van szó (a közös társadalmi aktivitás eredményéből), akkor magától megszűnik a nyugdíj problémája, sok más gazdasági problémával együtt. Sajnos nem biztos, hogy odáig valaha is eljutunk, mert ez a legnehezebb lépés az embereknek, ehhez meg kellene tagadni a saját biológiai mivoltunkat, és olyan ösztönös érzelmeket kellene tudatosan irányítani és kordában tartani, mint a félelem és a kapzsiság. Rosszul hangzik ez a kettő, viszont alapvető szerepük volt és van abban, hogy itt van az emberi társadalom, ahol van. Jó és rossz értelemben egyaránt. Talán ennyiből érezhető, hogy ezek a kérdések, a miértek, olyan mélyre vezetnek és olyan messzire, hogy ha meg is oldaná őket valaki elméletileg, aktuálisan nem sokat segítene rajtunk. Ezért én nem is tartom annyira fontosnak, hogy ezekről beszéljünk, hanem sokkal fontosabbnak tűnik az a kérdés, hogy mit lehet csinálni a túlélésért az adott körülmények között. Fogadjuk el, hogy egyelőre ez a helyzet, hogy a pénzintézetek élősködésre vannak berendezkedve, és az állam nem minket véd, mert a pénzintézetek maga az állam, úgyhogy saját magát a rablórendszert védi (illetve törvényesíti), és hát ilyen viharos tengeren, ami lényegében eléggé ellenséges, kellene a felszínen maradni nekünk, egyszerű állampolgároknak.  

Hogy lehet "gondoskodni" magunkról a nyugdíjas évekre?

Úgy biztos nem, ha kiengedjük a kezünkből az irányítást. Ha a magánnyugdíjpénztáraknak és az önkéntes nyugdíjpénztáraknak adjuk a pénzünket, akkor lemondtunk a sorsunk irányításáról, mert ezek az intézmények törvényesített és tömeges pénzrablók. Nem is lehetnek mások, mert erre vannak kitalálva. Gondoljuk csak meg, miért kellene valaki másnak kezelnie helyettünk a pénzünket, hacsak nem azért, hogy megkapja az óriási jutalékát, akár hozamot produkál nekünk, akár nem. A nyugdíjpénztári befektetések egyik része, a biztonságos alapok, nem mások, mint kincstárjegyek, pénzpiaci alapok, vagy pedig közvetlenül valamilyen bankban levő pénzek. Mi saját magunk ugyanúgy megvehetjük ezeket az alapokat, vagy ugyanúgy betehetjük a bankba a pénzünket, mint ahogy ők csinálják, a különbség az, hogy akkor csak egy, vagy max, két helyre fizetünk kezelési költséget, a jutalékot pedig megtartjuk magunknak.

Erre a legtöbben nem is gondolnak, hogy lehetséges lenne, mert kellően el vannak ijesztve attól, hogy önállóan raktározzanak a későbbi időkre. A cikkben, aminek a linkjét a mostani bejegyzésem elé betettem, van egy ilyen, tipikus ijesztő mondat:

"A legfontosabb, hogy minél hamarabb el kell kezdeni a reformokat, illetve ezen felül kulcsfontosságú az öngondoskodás, az egyéneknek be kell látniuk, hogy nem számíthatnak mindig az államra - hangzott el a mai Aviva Életbiztosító sajtótájékoztatóján."

Kérdés, miért kell így fogalmazni, hogy nem számíthatnak mindig az államra? Azért, hogy ezzel sugallják, hogy gyöngék, mintha az államtól eddig, amíg rá számítottak, valamiféle könyöradományt, ajándékot kaptak volna. Ez messzemenően nem igaz, szemenszedett hazugság, és aki ilyet mond, az erkölcstelen. Vagy gátlástalan, de az is lehet, hogy egyszerűen ennyire buta. Nem személyesen értem arra, aki ezt most így kijelentette, mert az egész pénzügyi szektornak a szlogenje ez, és arról, hogy ilyeneket mondhatnak büntetlenül, mi tehetünk. Mi, akik egész életünkben dolgozunk, az állam adó formájában elveszi a bevételünk ízléstelenül magas részét azzal a céllal, hogy gondoskodjon rólunk (infrastruktúra, satöbbi, amibe a nyugdíj is beletartozik), és az állam az, aki képtelen gazdálkodni még így is, hogy tőlünk, akik dolgoznak, annyi pénzt elvesz, hogy azután ők maguk kiszámolják, képtelenek vagyunk eltenni napi 1400 forintot a maradékból öregkorunkra, és felelősségre vonnak gyakorlatilag, hogy mi vagyunk ennyire bénák, hogy még ezt se tudjuk megtenni a saját érdekünkben... mert mi mindig csak az államtól várjuk a mannát. Nekem személy szerint rendkívül vérlázító ez az egész beállítás.

Viszont amíg ezen "vérlázong" az ember, addig pont azt teszi, amire a pénzpiaci réteg számít. Ehelyett gondolkodjunk inkább! Ehelyett én mindenkinek azt javaslom, hogy ne vegyen ész nélkül nyugdíjbiztosításokat (önkéntes, és mindenféle biztosítói konstrukciókat), hanem álljon a saját lábára. 

Gondolkodjon el azon, hogy ha kölcsönad az államnak, aminek a visszafizetésére az állam garanciát vállal, akkor a legkevesebb áttételen keresztül kap garantált hozamot (ezt kamatnak hívják). Állampapírok, kötvények, a legbiztonságosabb tartalékolási formák. Nyilván az állam is csődbe mehet, de egy országban az megy csődbe utoljára. Ha ebben nem bízik valaki, akkor más államnak is adhat kölcsön, aminek a biztonságát nagyobbnak érzi. De akkor egy devizakockázatot is felvállal.

Bankoknak is lehet kölcsönadni, bankbetétek formájában. A bankbetétek közel se olyan rosszak, mint ahogy a befektetési tanácsadók (a saját jutalékuk érdekében) beállítják. Emellett ha valaki egy kicsit érdekesebb megoldást szeretne, pénzpiaci alapokat vásárolhat, ebben már van egy alapkezelői díj is, a síma banki betéttel szemben, viszont lehetséges, hogy sikerül olyan alapot venni, aminek a kezelője sikeres. De ebben már van egy kockázat. A kockázatokkal semmi baj, addig, amíg felmérjük és számolunk velük. Akkor veszélyesek, ha nem tudunk róluk. Ha azt hisszük, biztonságban vagyunk, mert akkor nem képezünk további védelmi tartalékokat. Egy önkéntes nyugdíjpénztárban nem vagyunk biztonságban, sőt, még egy biztosítói nyugdíjbiztosításban sem. Ha az apróbetűt elolvassuk, akkor kiderül, mekkora a biztonságunk, de az alapvető kockázatokra mindig rátelepül automatikusan annak az intézménynek a kockázata, amin keresztül vesszük (ami veszi nekünk) az államkötvényeket és a bankbetéteket.

A pénzünk további részleteit más módon is felhasználhatjuk. Ha szeretnénk nagyobb hasznot, mint ami az országunkban működő államrendszer és pénzügyi rendszer adottságai és lehetőségei alapján elérhető, akkor kockáztatnunk kell. Meg kell forgatni a pénzünket közvetlenül a gazdaságban. Ezek a megoldások már nem igazán tartoznak a nyugdíjtakarékossághoz, és ezekről itt nem is szeretnék beszélni, csak annyit, hogy az alapszabály az, hogy csak olyan pénzt kockáztassunk, amiről képesek vagyunk tiszta szívvel lemondani. Amikor az ember kockáztat, máshogy nem szabad gondolkodni a kockáztatott pénzről, csak úgy, mintha éppen akkor dobta volna ki az ablakon. Aztán, ha mégis visszajön, hát az tiszta haszon. Talán nem hangzik nagyon jól, viszont igaz.

Végül a magánnyugdíjpénzárról egy pár szót. Hogy mennyire tömeges rablás a tőkefedezeti nyugdíjrendszer, amit a morálisan direkt rosszul hangzó nevű, felosztó-kirovó rendszer helyett vezettek be, azt pont a magánnyugdíjpénztár szemlélteti. Ez kötelező, ebből senki nem húzhatja ki magát, úgy is mondhatnám, az adó mellett ez egy másik kötelező sarc. Mikor bekövetkezett a 2008-as válság, akkor a magánnyugdíj alapok durván veszteségesek lettek, és csodák csodája, az emberek veszítettek, nem az alapok. Biztos tudjuk, hogy az ő bevételeik nem csappantak meg, a mi nyugdíjalapunk viszont igen. Annyira durva volt ez a hirtelen árfolyam esés, hogy hirtelen téma lett a garancia a befizetett pénzekre. Hozamgarancia..... csak sajnos szó sincs semmiféle hozam garantálásáról, csak az inflációt állítólagosan kompenzáló garanciáról. Ha bankban lett volna a pénz, akkor ugyanez meglenne mindenféle "garanciavállalás" nélkül, a normál üzemmenetben. A "hozamgarancia" mellesleg csak egy pillanatnyi törvény, amit bármikor megváltoztathatnak, nem pedig a piac törvénye. Ugye nem csak nekem tűnik ez rendkívül visszásnak? Miért adajm oda a pénzem, ha SEMMI hozamot nem garantálnak? A hozam nélküli raktározást sajátmagam ugyanúgy meg tudom oldani, olcsóbban is kijövök. Ez az infláció-dolog pedig... Most tanultuk meg, hogy defláció is lehetséges a gazdaságban. Még megérhetjük, hogy egy esetleges defláció miatt vissza kell fizetnünk a nyugdíjalapnak... ? Mivel akkor ők járnak rosszul, ha kifizetik a hatalmas nyugdíjakat egy deflálódott világban... Nem tudom, ez mekkora hülyeség, de az tény, hogy amikor nem a saját útján megy valami, hanem beleszabályoznak, akkor nem igazán lepődhetünk meg semmiféle képtelenségen se. Nyilván, törvény van rá, hogy a magánnyugdíjpénztárat nem kerülhetjük ki, de akkor kezeljük is annak megfelelően: a minimum kötelező felett nem igazán látom értelmét a több befizetésnek. Max. 10 %-ot vonathat le valaki a béréből a magánnyugdíjra. Miért tenné, amikor 8 % a kötelező?

Ezek után mindenkire magára bízom a további gondolkodást, pl. az önkéntes nyugdíjpénztárról. Igen, tudom, hogy az állam támogatja, a 30 % jóváírással. Most. Most még. De ha esetleg nem is szűnik meg ez a támogatás, amíg valaki nyugdíjba megy, mit gondolunk, ugyan vajon honnan származik ez a támogatás? Nyilván a mi adóinkból. És a jutalékot ki veszi fel? A mi adóinkból a mi számlánkra visszautalt 30 % után is? Hát a nyugdíjpénztár. 

Egy idézet egy illetőtől, akit sokan tisztelnek a "szakértelméért":

http://www.bloomberg.com/news/2010-09-25/-black-swan-author-taleb-says-obama-s-stimulus-made-economic-crisis-worse.html

"Taleb also criticized banks and securities firms, saying they don’t adequately warn clients of the risks they run when they invest their retirement savings in the stock market.

‘Have Fun’

“People should use financial markets to have fun, but not as a depository of value,” Taleb said. “Investors have been deceived. People were told that markets go up regularly, but if you look at the last 10 years that’s not been the case. The risks are always greater than what people are told.”"

Taleb: http://www.fooledbyrandomness.com/

Oldal: "Súlyos nyugdíjválság"
Többet ésszel, mint ész nélkül - © 2008 - 2024 - szekeresmarta.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat